Ez volt az az állóvíz, amit egy egész héten keresztül el kellett viselnünk, vagy mellette feküdnünk valami napágy nevű cuccon, sört, és egyéb üdítőket szürcsölgetve.
Amikor nem ezt csináltuk, elugrottunk a közeli bazársorra, és vettünk szuveníreket.
Ez itt épp Szirka, ahogy megtalálja az egyensúlyt.
Ez meg itt Slayer. Ő is.
A Zippo-k, az ellentétek vonzzák egymást.
Peace! \/_^.^_\/
Bár kicsit kilóg a sorból, de Szirka vett pufihalat. Ennél királyabb dolog nincs a világon! (Kivéve a sört, meg a nőket)
Pufihal rulz.
Ezen kívül voltunk még olyanban is, hogy AquaPark. És, kedves olvasóink, ez az a pillanat, amikor felfedjük magunk. Íme, egy kép, amin mindketten rajta vagyunk, FÉLMEZTELENÜL!
(Előtérben Slayer habteste, háttérben Szirka hablába, a habokban.)
Ha már ilyen közel kerültünk a vízhez, vettünk shishá-t, más néven hookah-t, szép magyar néven pedig vízipipát, akit elneveztünk Zafírnak.
Zafír, lávolunk!
Ezáltal kibővült az italválasztékunk.
És még mindig a vízhez kapcsolódva, láttunk tengert. Nagyot, Feketét. A kalapot mi tettük oda.
Szirka Mózesest játszik. Mózesnek jobban ment, bár lehet, hogy csak a Vörössel működik.
Vettünk energiaitalokat, és az egyik meglepően őszinte volt a fogyasztás veszélyeivel kapcsolatban.
Energiaital, Vodka Energy, Pina Collada, Tequila Sunrise, Cuba Libre… és After Shock. Sajnos csak másnap tudtuk meg, miért is ez a neve.
Ó igen. Az utolsó előtti este elhatároztuk, hogy mi most akkor kiélvezzük az all inclusive által nyújtott előnyöket, és bebaszunk mint az albán szamár. Kezdtük pár laza sörrel, whiskykólával, koktélokkal (köztük azzal a bizonyos After Shock-kal), még több sörrel… De ez még csak a kezdet volt. Bár a bár 11kor bezárt, mi folytattuk mulatozásunkat, pár epikus pool meccsel, melyek döntetlennel zárultak. Miután itt is föltankoltuk magunkat némi sörrel, és belógtunk egy discoba (az Úr kegyelmezzen lelkünknek) kimentünk a közeli tengerpartra, mert miért ne? Beszélgettünk az élet értelméről, az atomfizikáról, meg a csajokról, mikor Slayer spiccesen odatámolygott néhány italozó lengyel archoz. Miután bemutatkoztunk, hogy magyarok vagyunk, akkor kezdődött az igazi Party. Orosz vodkát ittunk (sokat) Slayer ruhástul berohant a tengerbe, de még előtte fölsétáltunk, illetve botladoztunk egy olyan „szerkezetre”, ami mélyen belelógott a tengerbe, gyakorlatilag levegővel töltött műanyag volt az egész, és fél hídként szolgált. (Csak egy vége volt)
Mivel aznap piros viharjelzés volt, a tenger eléggé háborgott, és Slayernek minden egyes hullámmal meggyűlt a baja. (Akkorákat taknyolt, hogy öröm volt nézni. Mondjuk akkor megijedtem, mikor majdnem belebukfencezett a háborgó tengerbe. - Szirka) Összehaverkodtunk a srácokkal, és nekiindultunk a városnak.Bementünk néhány kommersz discoba (mezítláb), táncoltunk az asztalon, Slayer részegen megpörgette a fényképezőgépemet, annak ellenére, hogy én ráüvöltöttem, hogy ne tegye, mintegy látva a jövőt, amikor is a gép elrepült, több mint tíz métert szállva az éjszakába, egyenest bele a homokba, melynek hatására a lencséje szétment. Mindezek után frissen megismert barátaink szobára hívtak, ahol folytattuk az italozást, miközben Szirka a férfiakkal politizált, Slayer pedig csajozott. Mindenki döntse el, ki cselekedett jobban. Ez volt az az este, mikor Slayer elhagyta a pólóját, kalapját, s konfliktusba került egy cigánykurvával. ("Wanna blowjob?")
Másnap 2-re megbeszéltük a lengyelekkel egy találkozót, de elkéstünk, s így sajnos valószínűleg soha többet nem fogunk velük találkozni… Sebaj. Viszont helyette találkoztunk egy szerb festő sráccal, aki minden országot szeret, kivéve Szerbiát. Igazi világpolgár. Kedves volt velünk, engedett az árból, s mi cserébe fölajánlottuk neki, hogy ha majd egyszer Magyarországon jár, esetleg beugorhatna. Ha ez megtörténik, készítünk vele egy interjút.
Ez volt tehát Bulgária, DöGödör módra.
Zikkájl!/Kacs!
0 beszólás:
Megjegyzés küldése