Uhh..

Tegnap egy fergeteges buliban voltunk az Zp-ben, tudniillik Alvin koncert volt. A közelgő jó estét jelezte már az, hogy elpofáztuk a megállót, így egyel később szálltunk csak le. Ám abban a bizonyos megállóban láttuk az ÓMEN-t! A Kálvin tér feliratból a metró megállójában ugyanis leesett egy betű, meg egy vessző, így lett belőle Alvin tér. Ennek nagyon megörültünk, s ebben a hangulatban vettünk vodkát, sört, satöbbit… Rövid (?) iszogatás után betértünk a koncertre, valahova előre. Azt nem lehetett megállapítani, hogy pontosan melyik sorba, mivel a tömeg fergeteges pogózásba kezdett, s eléggé elmosódtak a sorok közt a határok. Volt, hogy egy lökéssel 3-5 métert repültem előre, hogy visszarohanva „megbosszuljam” azt. Alvinék nagyot alakítottak, a buli tényleg óriási volt. Találkoztunk blogunk pár olvasójával, volt wall of death (mikor a tömeg kétfelé oszlik, majd egy jelre egymásnak rohan), találtam egy karkötőt és egy telefont is. Sajnálatos módon, a telefonnak nem találtam meg a gazdáját, és mikor valaki nekem rohant, kiejtettem a kezemből, s többé nem láttam. A karkötő viszont még megvan, ilyen fonott, remélem tetszeni fog Gabinak.

Ám nem csak jó dolgok történtek a koncert alatt. Egyszer jött felém egy csávó, hogy hú, metál. Igen, hú, metál. Ahogy kell, metálosan köszöntem neki, levállaltam, s csak a végén tűnt föl, hogy ez bazdmeg félreérthetetlen szándékkal közelíti a száját az enyém felé! A jelenség lesokkolt, és az ösztönöm cselekedett helyettem: kitértem a buzi elől, majd ellöktem. Azt a homofób ösztönömet beléje! A jelenség sokkolt, éppen ezért nem volt elég lélekjelenlétem ahhoz, hogy pofánverjem támadómat. Később elmondtam a többieknek, mi történt, és Dani mesélte, hogy a csávó nála is bepróbálkozott, s nyakra ment. Szerencsére ő is időben tudott reagálni.

Költői kérdés: mit keres egy buzi Alvin koncerten? Nem eléggé egyértelmű a Lacikának a szövege?

Az estét egyedül Slayer úszta meg bárminemű erotikus élmény nélkül.